Budapest és Belgrád között a l - Zsolt Melinda,Duna Csernobil,Duna Vízminőségi Expedíció,Steindl Zsuzsa,Velika Morava, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Budapest és Belgrád között a l

2008-11-06 19:50:00, csütörtök

	Budapest és Belgrád között a legszarosabb a Duna Zsolt Melinda - zsoltm@mail.index..hu \| 2008. 11. 06., 13:30 \| Frissítve: 16 perce Meg lehet-e enni a Dunából kipecázott halat? Fertőzött-e hormonokkal a csapvíz Budapesten? Sugárzik-e a Duna Csernobil miatt? Mikor tisztul meg végre a fekáliával dúsított Duna-víztől a főváros? Javul-e a Duna vizének minősége? Tizennégy ország tudósai kilencvenöt helyről vettek vízmintát a Duna teljes hosszán, és tíz hónapig elemeztek, hogy válaszolhassanak a kérdésekre. Javul a Duna-víz minősége, derült ki a Duna Vízminőségi Expedíció vizsgálatából. A kutatásban elemezték a 2007 szeptemberében és októberében a Dunából és számos mellékfolyójából vett vízmintákat, hogy kiderüljön, milyen élőlények élnek a Dunában, és hogy érzik magukat, magyarázta Steindl Zsuzsa, a környezetvédelmi minisztérium szakértője. Az EU vízminőség-védelmi politikája arra koncentrál, mennyire változtatjuk meg az életmódunkkal, beavatkozásainkkal a természetes közeget, az élőlények közösségét. Emellett azt is vizsgálták, milyen klasszikus szennyezőanyagok vannak a vízben, például mekkora az elalgásodást okozó nitrogén és foszfor koncentrációja (utóbbi főként a mosószerekkel kerül a vízbe). Egyes helyeken, így Budapesten, Belgrádban és Bukarest közelében az elszaporodott algák festik a vizet zöldre, az oxigénhiányos víz pedig halpusztuláshoz vezethet. Szennyvízben vezetünk Az algásodás oka egyértelmű. Budapesten például a szennyvíz fele tisztítatlanul ömlik a folyóba, és két évet még legalább várnunk kell arra, hogy a helyzet megváltozzon. Csak 2010-re épül meg a Csepel-sziget északi részén a központi szennyvíztisztító, ami a tervek szerint teljesen megtisztítja a fővárosi szennyvizet. A mért értékek egyébként lényegesen rosszabbak, mint például Bécsnél, északra tőlünk gyakorlatilag minden nagyvárosnál megoldott már a szennyvíz teljes egészének megtisztítása. A kutatás alapján készült tanulmány azt írja, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok az emberi és állati ürülékre koncentráltak, hiszen az ebben lévő baktériumokból, vírusokból és parazitákból rendkívül sok található a folyóban. A legszennyezettebb szakaszok közé sorolták a ráckeve-soroksári, illetve a mosoni Duna-ágakat, külön kiemelték a főág Budapest és Belgrád közötti szakaszát. A szerves szennyezettséget a makroszkopikus gerinctelenek vizsgálatával mérték, ebből kiderült, hogy a Sió az egyik legszennyezettebb mellékág, itt nem élnek férgek, kagylók, csigák. A vízinövények jelenléte ennél sokkal jobb eredményt mutatott, a legtöbb fajt a Dráva, a Tisza és a Száva összefolyásánál figyelték meg, összesen 32-t. Egy veszélyeztetett húsevő növény (Utricularia vulgaris) a Duna magyarországi szakasza után megjelent Szlovákiában is. Közönséges rence (Utricularia vulgaris) Kék is lehet a Duna vize A kutatás szerint egyébként a Duna vize kéknek is tűnhet, ez a fényviszonyoktól, a helytől és a napszaktól függ, gyakoribb azonban, hogy zöldnek vagy barnának látszik, de leginkább a kettő keverékének, ez az alsóbb vízrétegektől függ. Miért volt fontos az expedíció Októberben lezárult a Duna Vízminőségi Expedíció kutatási szakasza. A vizsgálathoz a mintákat 2007 augusztusában és szeptemberben vették, és tíz hónapig tartott kielemzésük. A kutatócsoport tíz országon hajózott át, összesen 2375 kilométert tettek meg, 95 helyről vettek mintát. A Duna és vízgyűjtő területeinek környékén 81 millió ember él. Az expedícióhoz több országból csatlakoztak szakemberek, a kutatás költségeit nem EU-s pénzből, hanem 14 ország hozzájárulásából fedezték. Magyarország több mint hatvanmillió forinttal járult hozzá a program megvalósításához, ez azonban nem kizárólag pénzt jelent, hanem eszközöket is a mintavételhez, illetve megfelelő hátteret a kielemzéshez. A kutatás összességében megállapította, hogy a víz összetétele javult a legutóbbi, 2001-es hasonló vizsgálat óta, a Duna szennyezettsége csökkent, ez alól kivételt jelentenek a nagyobb városok tisztítatlan szennyvize által okozott káros hatások. A mostani kutatás eredményeinek ugyanakkor csak egy részét lehet összehasonlítani a korábbi adatokkal, mert a vizsgálat paraméterei jelentősen változtak. A kutatás egyik fontos célja, hogy előkészíti azt az uniós célkitűzést, az EU Víz Keretirányelvét, hogy 2015-re jó állapotba hozzák a felszíni és felszín alatti vizeket. Ez a Dunn olyan ökológiai állapotot jelent, hogy a folyó teljes hosszán olyan és annyi élőlény éljen, mintha nem érné emberi terhelés. A jó kémiai állapot meghatározása ennél kicsit bonyolultabb: megneveztek 33 anyagcsoportot, amelyek veszélyesek a vízi élőlényekre, és ezen keresztül az emberi egészségre, a határértékeket pedig a közelmúltban egy EU-s határozat szentesítette. A mostani, JDS2 [1] nevű vizsgálat éppen ebből a szempontból volt úttörő, a két hónapos kutatás alatt majdnem a teljes, 33 tételből álló listát végigmérték. Érdekesség, és a vízminőség-vizsgálatok kezdeti stádiumát jelzi, hogy egyes anyagcsoportok mérése még komoly analitikai problémát okoz, a szakemberek még dolgoznak a módszerek a fejlesztésén. Voltak amúgy olyan eljárások is, amelyeket a mintavételkor teszteltek először a tudósok. Magyarország előtt még komoly feladatok állnak, az EU-csatlakozással az ország vállalta, hogy 2015-ig megoldja minden nagyobb település szennyvizének megfelelő tisztítását. Ennek része a Csepel-sziget északi részére tervezett szennyvíztisztító is, ami a fővárosi helyzetet hivatott orvosolni. A megépülés határideje 2010. Az irányelvnek való megfelelés most aktuális feladata, hogy Magyarország 2009 végéig vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítsen, a terv első változata decembertől a nyilvánosság számára is elérhető lesz. Ennek éppen az a célja, hogy tisztában legyünk a hiányosságokkal, felmérjük, honnan jön a terhelés, illetve hogy a megvalósításig milyen lépéseket kell tenni, ezek mennyibe kerülnek, és milyen határidővel tudjuk vállalni. Vizsgálták azt is, ami egyébként egy teljesen új területe a vízminőség-vizsgálatnak, hogy milyen különleges vegyi anyagok vannak a vízben. Egy 33 anyagcsoportot tartalmazó lista alapján dolgoztak, ezen szerepelnek növényvédő szerek, ipari anyagok, levegőből kiülepedett anyagok (ilyen például a tűzoltók által használt oltóanyag maradványa). Kiderült, hogy többféle gyomirtóból is Budapesten mérték a legmagasabb szintet. Összességében azonban a Duna vizének kémiai állapotát jónak ítélték. Hormonok az ivóvízben Kérdezősködtünk arról is, hogy vizsgálták-e egyes kábítószernyomok előfordulását, kiderült azonban, hogy a vízminőség-vizsgálatok erre a területre nem terjednek ki, például a vizelettel a folyóba kerülő kokain mennyiségét csak tudományos céllal mérik. Azt azonban megtudtuk, hogy az emberi vagy állati szervezetekből ürülhetnek olyan anyagok a folyóba, amelyek ellenállnak még a tisztításnak is, és bár rendkívül kis mennyiségben, de visszajuthatnak az ivóvízbe. Mielőtt valaki ennél a pontnál eltolja magától csapvízzel teli poharát, elmondjuk, hogy Magyarországon az ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vizekből származik. Az állatok azonban nem feltétlenül vannak biztonságban. Például a hormontartalmú gyógyszerekből a hormonok visszakerülhetnek a folyóba, és hatással lehetnek az élőlényekre, rajtuk keresztül pedig akár az emberre is. A halaknál a hormonok nemi változást okozhatnak. A kutatásnak egyébként célja az is, hogy vizsgálatokat folytassanak a halak szöveteiben, mérték pl. a higanyszintet. Higanyból csak két, Budapest alatti területen találtak a megengedett mértéknél többet. Meglepő eredménynek számít, így szintén újabb kutatási terület, hogy nem őshonos halfajták jelentek meg a Dunában, a tudósok szerint a jelenség összefügghet a klímaváltozással. Arra a kérdésre, hogy el lehet-e fogyasztani a Dunából származó halat, a kutatás szerint a válasz egyértelmű: igen. Megjegyzik ugyanakkor, hogy néhány területen ellenőrizni kell a higanyszintet. A folyó harmada összességében jó biológiai állapotban van. Csernobil még érezhető A mintákban még mindig mérhető volt az a radioaktivitás, ami az 1986-ban történt csernobili robbanás okozott, bár határozott csökkenést állapítottak meg az 1988-ban mért értékekhez képest. A koncentráció csak azokon a helyeken nagy, ahol fertőzött talaj szennyezi folyamatosan a vizet, ilyen például az Inn vagy a Velika Morava. Bár a vizsgálat területét ez nem érintette, a kutatók felfigyeltek arra, különösen az ártereken, hogy nagy mennyiségű törmelék hulladék, műanyag palack és szemét kerül a Duna vizébe. Az eredmények közlésekor erre külön felhívták a figyelmet. A cikkben hivatkozott linkek: [1] http://www.icpdr.org/jds/

0 komment , kategória: Általános

Címkék: klímaváltozással, válaszolhassanak, hozzájárulásából, fényviszonyoktól, kábítószernyomok, összehasonlítani, mellékfolyójából, szennyezőanyagok, környezetvédelmi, megvalósításához, szennyezettséget, összefolyásánál, veszélyeztetett, halpusztuláshoz, keretirányelvét, kérdezősködtünk, hiányosságokkal, szennyezettsége, visszajuthatnak, megvalósításig, koncentrációja, anyagcsoportot, határértékeket, mikrobiológiai, szeptemberében, hormontartalmú, gyógyszerekből, csatlakozással, makroszkopikus, anyagcsoportok, radioaktivitás, baktériumokból, magyarországon, megállapította, szervezetekből, tisztítatlanul, csapvíz Budapesten, fekáliával dúsított, kutatásban elemezték, 2007 szeptemberében, környezetvédelmi minisztérium, természetes közeget, élőlények közösségét, elalgásodást okozó, mosószerekkel kerül, elszaporodott algák, vizet zöldre, szennyvíz fele, helyzet megváltozzon, központi szennyvíztisztító, tervek szerint, fővárosi szennyvizet, Zsolt Melinda, Duna Csernobil, Duna Vízminőségi Expedíció, Steindl Zsuzsa, Velika Morava,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]